Jobb lett a tavalyi év, mint amire előzőleg számítottunk (I.)

Faragó Péter parlamenti képviselővel, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének az elnökével a politikai szempontból eléggé mozgalmas, eseménydús, sőt zaklatott elmúlt évet értékeljük.

82379

– Képviselő úr, milyennek tekinti 2018-at?

– Valóban igen eseménydús volt 2018, amelybe kissé nyugtalanul vágtunk bele, hiszen Románia centenáriumra készült, amit meg is szerveztek. Utólag visszagondolva, úgy érzem, a magyar közösségnek sikerült békésen túltennie magát rajta, mert talán a feltételezetthez viszonyítva kevesebb bántó szándék nyilvánult meg ellenünk. A többség megünnepelte a 100 évvel ezelőtti eseményt, ami semmiképpen nem volt a magyar közösség ünnepe, hiszen az eltelt 100 évben a kisebbségi sorsot próbáltuk megszokni, azt úgy alakítani, hogy a magyarság megmaradjon Erdélyben. Amennyire lehetséges, fejlődjön, itt találja meg a boldogulását, építse a jövőjét. 2018-ban mi is megpróbáltunk számot adni az elmúlt 100 évről, a közösségünknek megmutatni: nem tétlenkedtünk, mert fel tudjuk mutatni munkánk eredményeit, amelyek szép számban vannak. Tehát ebből a szempontból 2018 kissé jobb volt, mint amire számítani lehetett.

– Mi a véleménye arról, hogy a többség elvárta, hogy velük együtt ünnepeljünk?

– Szerintem igen hasznosnak bizonyult Kelemen Hunor szövetségi elnöknek az ominózus interjúja, amelyben kijelentette: az erdélyi magyarság tiszteli és elfogadja mások ünnepeit, viszont ugyanezt a tiszteletet várja el a többségtől is a mi közösségünk iránt. Ugyanakkor megfogalmazta: a magyar közösség nem tud ünnepelni, hiszen a többségi társadalom nem teremtette meg a jogos elvárásaink teljesítésének a feltételeit. A 100 évvel ezelőtt a Gyulafehérvári Kiáltványban megfogalmazott kisebbségi jogoknak a teljesítését, nem teremtette meg az önrendelkezés feltételeit, gátolja, sőt olykor szabotálja a kisebbségi oktatást, a felsőfokú állami magyar oktatás nagyon hiányos, azon Romániának még sokat kellene bepótolnia. Röviden: a 100 évvel ezelőtt megfogalmazott, elhangzott ígéreteknek a teljesítése nem történt meg, ezért a közösségünk nem tudott a többséggel együtt ünnepelni. A tiszteletet maradéktalanul megadtuk, de 2018-ban ennyi fért bele a magyarságnak a centenárium iránti hozzáállásába. Természetesen, ebből kisebb cirkusz keletkezett, de elég hamar elült. Kisebb-nagyobb fellángolások ettől még voltak, de manapság is hiányzik a román politikusok és történészek részéről e dolognak egy higgadt, racionális megközelítése, amelyben nem a melldöngetés, hanem a közös, mindkét fél számára elfogadható jövőképnek a megfogalmazása, annak a zökkenőmentes működtetése volna a vezérfonal. Annak mentén az országban élő minden nemzeti közösség számára egyenlő jogok szavatolásával biztosítaná a szülőföldön való boldogulásnak a feltételeit.

– Érzésem szerint, az állandósult politikai válságban az államfő egyik főszereplővé, az ellenzék vezérévé vált. Erről mi a véleménye?

– Szerintem kénytelen volt az ellenzék élére állni, ha a következő elnökválasztást is meg akarja nyerni. Jelenleg ugyanis a PSD-nek annyira szétforgácsolt ellenzéke van, hogy válaszút elé állította az államfőt: ha nem ő áll az élére, egy idő múlva arra ébredtünk volna, hogy amolyan Băsescu-féle politikusok lesznek az ellenzék vezéralakjai. Az államfőnek viszont megvannak a lehetőségei, hogy az ellenzék vezéreként lépjen fel, noha olykor túlzásnak éreztem, ahogyan az utca vezéreként is szerepet próbál vállalni. Gondolom, nem véletlenül teszi, hanem a tanácsadóinak a sugallatára vállal vezérszerepet a zaklatott politikai életben, ezzel is csiszolva a saját politikai arculatát, növelve az esélyeit az újraválasztásra. Az viszont biztos: lassan kialakult egy állóháború az államfő és a kormány között. Az is biztos, hogy ez a helyzet senkinek nem használ, de novemberben államfő-választások lesznek, ezért minden politikai alakulat erre hegyezi a kését, illetve a kardját. Éppen ezért, semmi esélyt nem látok arra, hogy a következő 10 hónapban a torzsalkodó felek meg tudjanak egymással egyezni, mivel politikai szempontból ez nekik nem érdekük.

– E kijelentését az idei prognózisnak is tekinthetjük?

Idei kilátások

– Folyó év mindenképp két választást hoz számunkra: május 26-án Európai Parlamenti választások lesznek az EU minden tagországában, míg novemberben nálunk államfőválasztások következnek. A magyar közösségünk szempontjából nagyon fontos EP-választásokra készülünk, aminek eredményeként megújul az Európai Parlament, de az Európai Bizottság is. Utóbbinak a következő 5 évben új elnöke lesz. Az új európai fórumok fogják megadni az irányt, amerre az Európai Unió el fog mozdulni, ami akár évtizedekre is meghatározhatja az életünket. Románia először tölti be az EU soros elnöki tisztségét, ami kiváló alkalom lehet arra, hogy az ország egy hatékonyabb lobbit hozzon létre a saját érdekében. Az lenne a legfontosabb, hogy a kohéziós, a felzárkóztatásra szánt alapok növekedjenek a 2020. utáni pénzügyi ciklusban is. A következő fél évben a román politikumnak arra kellene legjobban odafigyelnie, hogy a mezőgazdasági támogatások semmiképp ne csökkenjenek, hanem lehetőleg tovább növekedjenek. A mi magyar közösségünk jelentős része vidéken él, tehát az ő életminőségüket a támogatások erősen befolyásolják. Ugyancsak nagyon fontosak az EU-tól érkező beruházási alapok, még akkor is, ha az ország nagyon nehezen tudja lehívni, elkölteni ezeket a pénzeket. A lehívásuk örökös gondot jelent, mert nem tudjuk felhasználni az ország rendelkezésére álló összes pénzalapot. E pénzekből mind országos, mind pedig helyi infrastruktúra épül a csatornázásokon és vízvezetékeken, úthálózat fejlesztéseken keresztül nagyon sok infrastrukturális megvalósítás uniós alapokból történik. Mivel az országnak e pénzforrásokra elemi szüksége van, a bukaresti vezetésnek erre nagyon oda kell figyelnie.

– Lát-e esélyt az oly régóta várt schengeni csatlakozásnak a román soros elnökség alatti megvalósulására?

– A schengeni csatlakozás évek óta olyan prioritás, ami tapodtat sem halad előre. Ezen túlmenően, 2012 és 2016 között szinte szóba sem került e kérdés, mert a román politikusok keveset, az uniós politikusok viszont szinte egyáltalán nem emlegették. Örvendetes módon, az elmúlt 6-8 hónapban a téma újra terítékre került, és egyre több uniós tisztségviselő, politikus jelentette ki, hogy Romániának a helye a schengeni övezetben van. Sehol nem írja, milyen többletfeltételek szükségesek a schengeni csatlakozáshoz. Szerintem a schengeni feltételeket Románia hosszú évek óta teljesíti, fel van készülve infrastrukturálisan is a jelzett csatlakozásra. Az országnak több száz kilométeres nem schengeni övezethez tartozó határvidéke lenne, mert Szerbia, Moldávia és Ukrajna olyan határzónát képviselne, ahol nem csupán schengeni, hanem EU-n kívüli határvédelmet is igényelne. E feladatokat Románia el tudná látni, tehát szerintem semmilyen valós akadálya nincs a schengeni csatlakozásnak. Szerintem a finn és a holland kormányfő olyan dolgokat kevert a schengeni csatlakozásba, amelyek sehol nem szerepelnek. Inkább láthatatlan gazdasági érdekek játszanak közre, mert a jelenlegi nem az a bizonyos Unió, amelyre mi éveken keresztül annyira vágytunk. Bízom abban, hogy idén megtörténik a csatlakozás, ami nekünk, romániai magyaroknak is érdekünk, hiszen a csatlakozás hiánya negatívan hat a mindennapos életünkre, az anyaországgal való kapcsolattartásra is. Létfontosságú számunkra, hogy az anyaországból jövet vagy oda menet ne legyen szükséges órákig várakozni, ne legyünk kitéve gyakran megalázó ellenőrzési procedúráknak.

– Térjünk vissza egy gondolat erejéig a kijelentésére, miszerint a jelenlegi nem az a bizonyos Európai Unió, amelyre oly régóta vágytunk. Mit ért ez alatt?

– Tulajdonképpen két erő feszül egymásnak az EP-választásokon: egyik, amely korlátlanul befogadná a bevándorlókat azzal az indokkal, hogy az ország gazdaságának nagy szüksége van rájuk. Éppen ezért a befogadásukat rá akarják erőltetni a többi uniós államra is; illetve azon országok, amelyek nem fogadják el, nem támogatják a korlátlan migrációt, mert úgy látják, hogy a kultúráknak a keveredése semmi jót, vagy biztató jövőt nem tartogat a lakosságuk számára. A jövőt olyan családtámogató politikában látják, amelyek a lakosságot otthon maradásra, gyermekvállalásra serkenti. Tehát a május 26-i EP-választás arról is szól, hogy milyen politikát folytató EP-képviselők, illetve Európai Bizottság alakul idén.

– E két tábor között hol található Románia, hiszen a vezetői nyíltan nem foglalnak állást egyik tábor mellett sem. Erre jó példa, hogy az államfő szó nélkül aláírta az ENSZ migrációs csomagját.

– E szempontból Románia nagyon érdekes politikát folytat. Olyat, amit már megszokhattunk tőle, hogy a vezetői nem mondják ki nyíltan a véleményüket, ami megegyezne az ország állampolgárai többségének a véleményével, hanem megpróbál tetszelegni a brüsszeli bürokráciának. Országunk képviselői nagyon ritkán nyilvánítottak véleményt az illegális migrációval kapcsolatban is, talán bizonyos előnyök eléréséért is. A jelzett előnyök azonban nem látszanak. Teljesen nyilvánvaló, hogy a romániai, ezen belül az erdélyi magyar társadalom túlnyomó többsége nem támogatná, hogy sok ezer számra telepítsenek be a közösségeinkbe olyan idegen embereket, akik egy teljesen más kultúrából, más vallásból érkeznek. Az elmúlt évek, sőt évtizedek tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy azok nem is akarnak beépülni a befogadó közösségbe. Éppen ezért meggyőződésem, hogy amely közösség az idegeneket befogadja, felvállalja annak a veszélyét, hogy egy az övéhez viszonyítva teljesen más kultúrát fogad be, amiből semmi jó nem származik. Visszatérve Romániára, a mi vezetőink nem merik vállalni a brüsszeli vezetők előtt az itthoni általános véleményt, ezért inkább sokszor, bölcsen hallgatnak ebben a témakörben. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy kevés bevándorló indul úgy el Európába, hogy éppen Romániában szeretne letelepedni. Inkább Európa északi és nyugati államait célozzák meg. Ezzel együtt, a mi közös keresztény Európánknak változtatnák meg az etnikai és vallási összetételét, befolyásolnák a jövőjét.

(Folytatjuk)

Nyugati Jelen,

Balta János cikke

Facebookby feather

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük