Pénteken az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének a székházában tartott sajtóértekezletet Péró Tamás ügyvezető elnök társaságában Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő magyarul és románul köszöntötte a sajtó egybegyűlt munkatársait.
A továbbiakban az elnök az év első sajtótájékoztatójának a jelentőségét méltatta, ami azért is fontos, mert 2020-ban önkormányzati, illetve parlamenti választások is lesznek.
Az önkormányzati választások valamikor nyár elején, a parlamenti választások időpontja december elején lenne esedékes, csakhogy a kormánynak a bizalmatlansági szavazáson történt megbuktatása teljesen új helyzetet teremtett.
Péró Tamás ügyvezető elnökkel közösen három témakört kívántak érinteni: az országos politikai helyzet elemzését, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének az önkormányzati választásokra való felkészülését, a lehető legjobb jelölteknek a kiválasztási módját, továbbá Péró Tamás, megyei tanácsos lévén, a közelmúltban elfogadott Arad megye költségvetéséről is értekezik.
Politikai helyzetelemzés
Az RMDSZ jelenlegi álláspontjának érthetővé tételéért, elemzésében a megyei elnök visszanyúlt az elmúlt év őszéig, amikor a Szövetség vezetősége elkezdte a megbeszéléseket az Nemzeti Liberális Párt vezetőségével. A fő téma a Viorica Dăncilă által vezetett SZDP-
kormánynak a megbuktatása, illetve az NLP által vezetett kormány beiktatása volt. Ezzel kapcsolatban leszögezte: az RMDSZ tavaly ősszel se, de manapság se óhajt részt venni a kormányzásban, tehát nem ezért segítettek az NLP hatalomra juttatásában. A Szövetség vezetősége ugyanis 2019 őszén úgy találta: az ország szempontjából hasznos az SZDP-kormány kiiktatása, illetve az NLP-kormány hatalomra juttatása. Utóbbit egyéves mandátummal képzeltek el, ami idő alatt becsületesen megszervezi az államfő-, a helyhatósági, valamint a parlamenti választásokat. Ugyanakkor azt is elvárták tőle, hogy a lehető leggyorsabban dolgozza ki az ország számára szükséges 2020-as költségvetést. Azt is kérték, a felek által aláírt megegyezésben igényelték, hogy ne hozzon törvénymódosításokat sürgősségi kormányrendeletekkel, illetve felelősségvállalással. Kifejezetten kérték, hogy hasonló módszerekkel ne nyúljon a választási törvényhez. Talán nem volt világos mindenki számára, de az RMDSZ és az NLP vezetői között ez ügyben írott, mindkét fél által aláírt protokollum is megszületett. Abban azt is kiemeltük, hogy a választási törvény esetleges módosításait parlamenti vita eredményeként hozzák meg.
A kisebbségi kormány beiktatásakor az RMDSZ igen megértő volt, noha komoly kételkedéssel fogadta az ország idei költségvetésének kormányzati felelősségvállalással történt elfogadását, amire az elmúlt 30 évben nem volt példa. Minden alkalommal parlamenti vita eredményeként a törvényhozás fogadta el az ország költségvetését. A Szövetség vezetése úgy érzi, nem volt helyes az ország 2020-as költségvetését decemberben kormányzati felelősségvállalással elfogadni. Ezzel együtt, a Szövetség megértéssel viszonyult a költségvetés elfogadásához is, de a választási törvénynek, nevezetesen a polgármestereknek egyfordulós megválasztását – amiben megegyeztek az NLP vezetőségével – mégis sürgősségi kormányrendelettel, azt kétfordulóssá akarta tenni. Ennek a megakadályozására egyetlen mód mutatkozott, csatlakozni a kormány megbuktatására elindított bizalmatlansági indítványhoz. Ha az sikerül, a kétfordulós polgármester-választás elesik, egyben megbukik a kormány is. Az RMDSZ vezetőségének e tekintetben határozott volt az álláspontja: a haladó demokráciákban a világon még nem volt arra példa, hogy a választások előtt néhány hónappal módosítsák a választási törvényt. Azt a módosító nyilvánvalóan a maga érdekei, a haszna mentén próbálja átalakítani, egyben méltánytalan előnyökhöz kíván jutni a politikai partnerekkel szemben. Tehát a törvényhozás megkerülésével nem lehet a voksolás előtt néhány hónappal módosítani a választási törvényt.
A polgármestereknek a kétfordulós megválasztása a magyarság szempontjából előnytelen minden településen, ahol kisebbségben van, mert miközben az I. fordulóban mindenki a meggyőződése szerint szavaz az általa rátermettebbnek, jobbnak tudott jelöltre, a második fordulóban már erős befolyásoltság alatt szavaznak, rendszerint a többségi jelöltre. E tény számos alkalommal bebizonyosodott, ezért senki nem várhatja el tőlünk, hogy egy, a magyarság számára hátrányos módosítást elfogadjunk. Éppen ezért az egyesek által gyakran hangoztatott tényt, miszerint a kétfordulós polgármester-választást sokkal demokratikusabb, olcsó demagógiának tekintjük, mert az első fordulóban minden választó a saját meggyőződése alapján szavaz a szerinte alkalmasabb jelöltre. A második fordulóban viszont már erős befolyásoltság alatt szavaz valaki ellen, méghozzá arra, akit fentről megjelölnek számára. Mivel a haladó demokráciákban számos példa van az egyfordulós választásra, senki nem vonja kétségbe Nagy-Britanniában vagy az Amerikai Egyesült Államokban a választások demokratikus voltát.
Visszatérve a bizalmatlansági indítványra, az nagy többséggel átment a parlamenten, ezért a kétfordulós polgármester-választás is elesett, az országot jelenleg összevont hatáskörrel vezeti a megbuktatott kormány. Ami az előrehozott parlamenti választásokat illeti, az RMDSZ vezetősége szerint azoknak tavasz végén, nyár elején történő megszervezése egy-két héttel az önkormányzati választások előtt csak hasznos lehet az országnak. Az egy időpontban való megszervezés azonban számos buktatót rejteget.
Jelenleg a törvényhozókat igen aggasztja a megbuktatott kormány által még a megbuktatás napján, azaz kedden éjjel meghozott 25 sürgősségi kormányrendeletnek a tartalma. Azokat csak akkor lehet megismerni, amikor megjelennek a Hivatalos Közlönyben. Állítólag csökkentették az előrehozott parlamenti választások megszervezésének a határidejét, de nem szeretnénk, ha a parlamenti választásoknak a módját is megváltoztatták volna, Mert eddig megyei listákra szavazhattunk, ha viszont a kormányrendeletben az áll, hogy mindenki ott szavaz, ahol akar, azt jelenti: országos listákra szavazhatunk, ami nem elfogadható. Az előrehozott parlamenti választásokat viszont a Szövetség támogatja, mert nyár derekára vagy végére befejeződhetnének a választások, utánuk 4 választásmentes év következne, amikor építkezni lehetne.
Belső RMDSZ-választások
Parlamenti értekezését követően Faragó Péter átadta a szót Péró Tamás ügyvezető elnöknek, aki a szokásos köszöntők után a Szövetség megalakulásának 30. évfordulójáról, a belső választások megszervezéséről, a jelölthetőségről, illetve a jelöltek kiválasztásának szervezett módjáról beszélt. Minden településen, összesen 40 szervezetben titkos szavazással rangsorolják a községi- vagy várositanácsos-jelölteket, az eseményről jegyzőkönyv készül, amit a Megyei Állandó Tanács ellenőriz, hagy jóvá. Minden területi szervezet ajánlatokat tesz a polgármesterjelöltre, illetve a megyei tanácselnök-jelöltre. A beérkezett ajánlatokat március 8-a után elemzik az aradi központban. Március 5-én történik meg az Arad Város Tanácsának tagságára pályázóknak, március 7-én tartják az Arad Megye Tanácsának tagságára pályázóknak a megmérettetését. Röviden, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetében ezzel a procedúrával történik meg az önkormányzati tisztségek jelöltjeinek a megmérettetése – sommázta a belső választásokról tartott ismertetőjét Péró Tamás ügyvezető elnök, aki megyei tanácsos is lévén, a január 31-én megtartott tanácsülésen elfogadott 2020-as megyei költségvetésről beszélt.
A sajtóértekezlet végén Faragó Péter megyei elnök, parlamenti képviselő külön válaszolt a magyar, illetve a román nyelvű sajtó kérdéseire.
Balta János cikke
by 