Faragó Péter parlamenti képviselővel, az RMDSZ Arad megyei elnökével az idei év várható eseményeit, kilátásait vesszük górcső alá.
– Elnök úr, mi várható az új évben?
– Politikai szempontból 2020 igen intenzív évnek ígérkezik Románia számára, ugyanis május végén, június elején önkormányzati választásokat tartanak, helyi tanácsok tagjaira, polgármesterekre, megyei tanácsosokra, illetve megyei tanácsi elnökökre kell majd szavaznunk. Véleményem szerint a magyar közösség szempontjából ezek lesznek a legfontosabb választások. Azért, mert önkormányzati, polgármesteri hivatalok szintjén születnek meg a legfontosabb döntések, amelyek befolyásolják a magyar közösségnek az életét. Mert egyáltalán nem mindegy, melyek egy település, egy községi, városi tanács prioritásai. Vagyis, hogyan tudunk beleszólni egy-egy önkormányzatnak az életébe, milyen forrásokból lehet fejleszteni, milyen forrásokból lehet korszerűsíteni vagy milyen támogatások jutnak az identitástudat megtartására, a kulturális programjainkra, illetve hogyan tudjuk támogatni az egyházainkat. Hol épül, szépül iskola, öntenek-e járdát vagy aszfaltos utat, milyen feltételek között működik a kultúrotthon. E kérdések mind az önkormányzati hivatalokban dőlnek el. Éppen ezért, rendkívül fontos, hogy a településeink közéletébe bele tudjunk szólni, a magyar közösség választotta személy minél nagyobb befolyással rendelkezzen a jelzett kérdésekben.
– Mi a véleménye némely pártok törekvéséről, miszerint az önkormányzati választások törvényét meg akarják változtatni?
– Az utóbbi hetekben nyílt vita folyik arról, hogy kétfordulóssá kell tenni a polgármester megválasztását. Mert vannak olyanok, akik úgy érzik, hogy a pártjaiknak előnyösebb lenne a kétfordulós polgármester-választási rendszer. E mögé felállítanak egy teljesen hamis ideológiát, miszerint a kétfordulós választási rendszer demokratikusabb. Szerintem ez a dolgok megközelítésének teljesen rossz módja, hiszen legalább annyira demokratikus az egyfordulós választási rendszer is, mint a kétfordulós. Mert ugye, az első fordulóban is mindenki elmehet szavazni, amire kérünk is mindenkit. Ekkor mindenfajta befolyásolás nélkül arra a jelöltre lehet szavazni, akit a legmegfelelőbbnek tartanak egy-egy önkormányzatnak a vezetésére. Egyetlen forduló alkalmával, mindenki a maga véleménye, meggyőződése szerint, befolyásoltság nélkül szavaz az általa legjobbnak hitt vagy tudott jelöltre. A II. forduló esetén azonban már különféle külső tényezők befolyásolják a szavazók véleményét. A mi esetünkben számos alkalommal megtörtént, hogy a román többség attól függetlenül, hogy a magyar jelölt nyilvánvaló módon sokkal alkalmasabb volt, mégis nemzetiségi irányba vitte el a kétfordulós polgármesterválasztást. Tehát a kétfordulós polgármester-választás a mi, a magyarok szempontjából egyáltalán nem jó olyan önkormányzatokban, ahol nincs magyar többség. Arad megyében sajnos, ilyen a legtöbb önkormányzat. Tehát a magyar közösség szempontjából a kétfordulós polgármester-választás egyáltalán nem jó, valószínűleg csak veszítenénk vele. Nagyon bízom benne, hogy néhány hónappal a választások előtt senki nem meri meglépni a választási törvénynek a megváltoztatását. Van ugyanis egy 2012-es alkotmánybírósági határozat is, amely azt az ajánlást fogalmazza meg: a választás előtti utolsó évben nem demokratikus a játékszabályoknak a megváltoztatása. A Velencei Bizottság ajánlása is ugyanezt fogalmazza meg, hogy választások után lehet javítani, korrigálni a választási rendszer megtapasztalt rendellenességein, de választások előtt semmiképpen nem, mert akkor a jelzett törvényen mindenki olyan módosítást óhajtana tenni, ami a saját esélyeinek a javulását szolgálná. Az ilyen lépés nem lenne demokratikus, az csorbítaná a demokráciát.
– A jelenlegi kormányt mi gátolhatja meg a meglévő választási törvénynek sürgősségi kormányrendelettel való megváltoztatásában?
– Ebben jelenleg, jogilag semmi nem akadályozza meg, noha a sürgősségi kormányrendelet a nép ügyvédje által megtámadható lenne az Alkotmánybíróságon, hiszen van rá az Alkotmánybíróságnak olyan döntése, ami tiltja a hasonló módszert. A sürgősségi rendelet bekerülne a parlamenti körforgásba, melynek során a parlament elfogadhatná vagy visszautasíthatná. Mindez azonban azt jelentené, hogy kicsúsznánk a határidőből. Azt is tudni kell, hogy mielőtt tavaly ősszel az RMDSZ megegyezett a PNL-vel a PSD-s kormány megbuktatásában, illetve a Liberális új kormány megszavazásában, a Liberális Párttal megegyeztek: kormánymódszerekkel nem fog választási törvényt módosítani, azt a parlamentre bízza. A bizottsági viták jelenleg is zajlanak, reméljük, hogy a kormányzó párt mégsem folyamodik a sürgősségi rendelettel történő törvénymódosításhoz. (Szerk. megj.: Időközben a kormány meghozta a döntését ez ügyben. Nem sürgősségi rendelettel, hanem felelősségvállalással viszi a választási törvénymódosítást a parlament elé, amit három napon belül meg lehet támadni bizalmatlansági indítvánnyal. Ha ez átmegy, akkor a kormány megbukik.)
Előrehozott parlamenti választások?
– Térjünk át az idei második, a parlamenti választások kérdésére!
– Igen, mert biztos, hogy idén parlamenti választások is lesznek Romániában, ahol hónapok óta intenzív vita zajlik, hogy előrehozott választásokat kellene tartani. Az RMDSZ-nek ez ellen nincs kifogása, ezért ha a parlamentben olyan többség alakul ki, amely előrehozott parlamenti választásokat akar, ezt mi támogatni fogjuk. Azért, mert mindannyian érezzük, szükség van arra, hogy végre megnyugodjon az országban a politikai helyzet. Legyen végre egy olyan parlament és kormány, amely együtt tud dolgozni, megoldást tud találni azokra a gondokra, amelyek a társadalmat foglalkoztatják. Mert megoldást kell találni az infrastruktúra-fejlesztésre és mindazokra a lakossági elvárásokra, amelyek foglalkoztatják a társadalmat. Tehát, ha a többség azt akarja, mi is egyetértünk, hogy ne november végén, december elején, hanem már akár nyár elején, a helyhatósági választások után 2-3 héttel tartsuk meg a parlamenti választásokat. Mert egy új parlament, az új önkormányzatokkal és kormánnyal együttműködve, elvileg 4 évig építkezni tud, ugyanis 2024-ig nem kell majd politikával, hanem a közigazgatással lehetne foglalkozni. Az országra nagyon ráférne, hiszen most már hosszú ideje állandó bizonytalanság, politikai perpatvar uralkodik, ami gátol mindenfajta haladást, fejlődést. A 2020-as évre az RMDSZ Arad Megyei Szervezete is komolyan készül: a következő hónapokban be akarunk számolni az elmúlt évek munkájáról, ezért minél több magyarhoz el akarunk jutni. Éppen ezért meg akarjuk szerezni a magyar közösség támogatását, hogy folytathassuk a parlamenti és az önkormányzati munkát a magyar közösség hasznára, mert hiszem azt, hogy a magyar embereket az RMDSZ tudja legjobban képviselni, csak az tudja felvállalni a mi jellegzetes magyar gondjainknak, bajainknak a képviseletét, valamint az érdekeinek az érvényestését. Mindezzel párhuzamosan, az egész társadalmat foglalkoztató ügyeket is.
– Sok sikert kívánok a felkészülési munkához, illetve a választásokhoz, köszönöm a beszélgetést!
– Köszönjük a jókívánságot és a lehetőséget.
Balta János cikke
by 