Az idei tanév kezdetétől hatályba lép az új közoktatási törvény. Ennek fényében beszélgetett ma délelőtt Szabó Ödön parlamenti képviselő, az oktatási szakbizottság alelnöke az Arad megyei pedagógusokkal, Barbócz Izabella, tanfelügyelő-helyettes, valamint Faragó Péter, parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezete elnökének társaságában.
A találkozón Arad megye magyar tanintézményeinek képviselői és pedagógusai vettek részt, amelyen az oktatási szakbizottság alelnöke ismertette az új tanügyi törvény részleteit, illetve megválaszolta a résztvevők felmerülő kérdéseit.
Kisebbségi oktatást érintő rendelkezések:
- a minisztériumnak külön országos programot kell indítania a román nyelv oktatására vonatkozóan a kisebbségek számára. Ez egy országos program lesz, amely magába foglalja a korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, illetve román nyelvű táborok, valamint cserediákprogramok megszervezését egyaránt.
- Az anyanyelvi oktatási rendszer több költséggel jár, ezért a hatékony működéséhez többletforrásra van szükség. A tervezet előírja, hogy ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást. Ez azt jelenti, hogy a szórvány-, illetve a vidéki kisiskolákat biztonságba helyeztük.
- A törvény rendelkezései szerint a kisebbségi oktatás megszervezése nem lehetőség, hanem kötelezettség ott, ahol erre kérés van.
- Líceumi felvételi esetén a képességvizsgán kívül lehetőség van iskolán belül is megszervezhető felvételi vizsgára. Ebben az esetben a vizsgák aránya 50-50 százalékos lesz az eddigi 60-40 százalékos felosztás helyett.
- Az érettségi vizsgán a humán szakokon bekerül a választható tantárgyak közé a vallás is.
- A bentlakás finanszírozása kiterjed nemcsak az iskola saját bentlakására, hanem azokra is, amelyek kiszolgálják az intézményt.
- A többletfeladatot elvégző óvónők esetében a román nyelv oktatását ezentúl a tanítókhoz hasonlóan külön óraként fogja fizetni a minisztérium a kisebbségi tanintézmények esetében, valamint többletjuttatás fog járni azoknak a pedagógusoknak is, akik társaikhoz képest több feladatot vállalnak az intézményben. Ez az alap az intézményi bérköltség 2 százalékát teszi ki.
Az egyházi iskolák esetében két fontos kérdést sikerült intézni:
- az új rendelkezések szerint minden középiskola el kell döntse, milyen profilú középiskolává alakul a három kategória közül: elméleti, technológiai (szakközépiskola, szakiskola) vagy vokacionális (sport, művészet és felekezeti). Miután ez megtörtént, az iskola 9. osztályának kétharmada abból a profilból kell álljon, ezt jelenti a profilválasztás. Ez alól a rendelkezés alól mentesülnek a jelenleg működő egyházi iskolák, illetve az illető közigazgatási egységben egyedülálló líceumok is, mint például a szórványiskolák, mivel vannak olyan megyék, ahol egyetlen középiskola működik.
- Az egyházi ajánlás a tanároknak megmarad az egyházi iskolák esetében.
Felsőoktatásban tett előrelépések:
- a felsőoktatásban újból elérhetővé válnak a dupla szakosítások, amelyekkel a tanárhiányt lehet majd ellensúlyozni, hiszen sok tantárgy esetében jelenleg nincs elegendő humánerőforrás.
- A törvény szövegébe bekerült az a kitétel, miszerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, és ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek.
- A hallgatók létszáma: azokon az egyetemi szakokon, ahol nincs az állami rendszerben kisebbségi nyelven oktatás, ott elkülönített hely kell legyen biztosítva a kisebbségeknek. Például az állatorvosi szakon nem lehet magyarul tanulni, így a román szakon különítenek el helyeket kisebbségi diákoknak. Az eredetileg érvényben levő 10 hely 25 helyre növekedett, és kibővült az érintettek listája a kisebbségi diákokkal. Abban az esetben, ha ezek a helyek nem töltődnek fel, újraoszthatóak lesznek, így 10 helyett akár 20 helyet is elfoglalhat magyar diák az adott felsőoktatási szakirányon.
- Anyanyelven is elérhetővé válik a habilitáció az egyetemeinken belül.
- Az évi tandíj maximum az infláció értékével növelhető;
- A hallgatók a közszállításra ezentúl az 50 százalékos kedvezmény helyett 90 százalékos kedvezményben részesülnek, míg a külföldön tanuló egyetemisták is 50 százalékos kedvezménnyel vehetik igénybe a vasúti szállítást.
by 