Az RMDSZ Arad Megyei Szervezete mindig kiemelten kezelte magyar közösségünk kulturális identitásának megőrzését. A nemzet tárgyi és szellemi kulturális örökségének gondozása és korszerű intézményrendszerének kialakítása feltétele annak, hogy a kultúra betölthesse közösségteremtő illetve közösségmegtartó szerepét.
Ez különösen hangsúlyosan jelentkezik Aradon, a magyar történelem e kultikus helyén ahol a Kölcsey Egyesület már 1893-ban létrehozta a Szabadságharc Ereklyemúzeumát, megteremtve ezzel talán a leggazdagabb, szakszerűen gyűjtött, magyar szakmúzeumot. De nem csak történelmünk e fontos tanúit bízták ránk elődeink. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum letétjeként a magyar és egyetemes képzőművészet számos képzőművészeti remekművét is az aradi Múzeum őrzi.
A napokban látogatást tett az Arad-megyei Múzeumban Faragó Péter, parlamenti képviselő, az Arad-megyei RMDSZ elnöke, valamint Péró Tamás és Bölöni György, megyei tanácsosok. Útjukon elkísérte őket Fekete Károly az aradi RMDSZ kulturális szakbizottságának elnöke, a Kölcsey Egyesület alelnöke is.
Bogdan Blaga aligazgató, dr. Adelina Stoenescu, részlegvezető és Mizsur Anitta, az ereklyemúzeum vezető muzeológusa mutatta be a Múzeum felújítás alatt álló termeiben folyó munkálatokat, tájékozódtunk az, építési munkálatok miatt jelenleg nem látogatható, ereklyemúzeum helyzetéről és terveiről és megnéztük a restaurált gr. Vécsey epitáfiumot és a köré előkészített, korszerű, megnyitásra kész kiállítást is.
Az Ereklyemúzeum sorsa az 1970-es években pecsételődött meg, amikor a múzeum átrendezésekor önálló gyűjteményként megszűnt. Az aradi RMDSZ hosszú évek, kitartó politikai lobbizásának eredményeként 2015-ben a magyarság „visszakapta” egy töredékét az 1848-49-es forradalom Ereklyemúzeumának. Ekkor sikerült újranyitni, igaz, egyelőre szerényebb formában, de újra egységes gyűjteményként kezelve. A raktárak mélyén azonban még számtalan értékes és érdekes, kiállításra méltó tárgy pihen.
Körülbelül másfél éve előkerült a Kultúrpalotában gr. Vécsey Károly egykori kriptájának előlapja, amely ugyan már ott volt beépítve a megnyitáskor is, de idővel eltakarták, s a kollektív- és a múzeumi memóriából szinte teljesen kiesett.
A restaurált epitáfiumot – az Arad megyei RMDSZ és tanácsosainak támogatásával – március 15-én szerettük volna újraavatni. Gróf Vécsey Károly életútjáról illetve a kriptaelőlap történetéről, sorsáról a Kölcsey Egyesület szervezett volna nemzetközi történész konferenciát, a 3 Havi Szemle, az Egyesület közművelődési lapja pedig ehhez kapcsolódó tematikus számmal jelentkezett. A közben kitört koronavírus világjárvány és az ezt kísérő megszorítások sajnos elmosták nagyszerű terveinket.
A kultúra társadalmi funkciót is betölt: összetartja a helyi közösségeket, tartást ad az egyéneknek akkor is, ha természeti csapások, társadalmi vagy gazdasági válságok sújtják őket. Mi sem érzékelteti ezt jobban, mint az a nagy érdeklődés ami Feszty Árpád hármasképének újbóli kiállítását kíséri. A Kölcsey Egyesület 2016 márciusában jelentette be, hogy kezdeményezik a hármaskép, mint az egyik legjelentősebb aradi műkincs újbóli kiállítását. Ez szerencsére mind a város, mind a múzeum, mind a megyei önkormányzatnál fogadókészségre talált. Az aradi RMDSZ városi és megyei tanácsosainak segítségével pedig sikerült folyamatosan napirenden tartanunk a kép restaurálásának és újbóli kiállításának ügyét.
A Feszty-kép kibontása szinte művészettörténeti szenzáció volt, amiatt is, hogy a hármasképpel együtt Liezen-Mayer Sándor, 5×4 méteres, Mátyás király című olajképe is előkerült. Azóta a képek restaurálva várják a „feltámadást” – kiállításukat. Ennek azonban komoly tárgyi és anyagi feltételei vannak. Méreteik miatt a képek kiállítása csak eredeti kiállítási helyükön, a Kultúrpalota két nagy – mennyezeti világítóablakos – termében lehetséges. Ezek a termek azonban hosszú évek óta leromolva, használaton kivül vannak.
Beszámoltunk már arról, hogy a megyei tanács egyik szeptemberi ülésén megszavaztak 530.000 lejt a kiállítótermek restaurálására. Úgy néz ki révbe ér az ügy és talán 2021 Húsvétjára a képek is helyükre kerülnek.
Ma, talán épp akkor mikor e tudósítás megjelenik, az Arad-megyei tanács napirendjén azokról a pénzösszegekről is döntenek melyek a képek vak- és díszkereteinek elkészítésére és restaurálására szükségesek.
A kultúra erősít minden közösséget, hisz belőle táplálkozik önbecsülésünk. Csak a saját kultúránkat értve, megélve és megbecsülve érthetjük meg más közösségek világát, életmódját, alkotásait és viszont, más közösség is – ha kellően nyitott erre – csak akkor érthet meg bennünket ha megismerhet.
S újra meg újra megállapíthatjuk azt is, hogy bár mindez közös munkánk eredménye, sohasem jöhetett volna létre ha nem lennének tanácsosaink és képviselőink a döntéshozások közelében, a helyi, megyei önkormányzatokban és a parlamentben. Ennek megteremtése pedig, szintén, mindannyiunk közös feladata.
(FK)
by 