Legfontosabb a magyar érdekek képviselete és érvényesítése

Évértékelő Bognár Leventével, Arad alpolgármesterével.

– Arra kérném, hogy a jelzett hivatal egész évi munkájából inkább azokra összpontosítsunk, amelyek kapcsolatban voltak a mintegy 15 ezer fős aradi magyarsággal!

– Előrebocsátanám: amikor önkormányzati tisztséget vállalunk, elsőrendű feladatunk megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket a választók irányunkban támasztanak. Azokat a velük szervezett találkozók során a visszajelzéseikből érzékeljük. Éppen ezért az önkormányzatokban szolgáló RMDSZ-es tisztségviselők ott az érdekképviselettel párhuzamosan az érdekérvényesítésre is törekednek. Ugyanúgy nekünk se titkolt célunk a magyar közösség érdekeinek a képviselete mellett az érdekérvényesítés is. Valóban egyik fő célkitűzésem volt megvalósítani mindazokat az elvárásokat, amelyeket a helybeli magyarságért eddig is folyamatosan ösztönöztünk azzal együtt, hogy a városházán polgármestercsere is történt. A Nemzeti Liberális Párttal kötött együttműködésünk értelmében sikerült megvalósítanunk a magyarság identitásának megőrzése érdekében megszabott irányvonalakat. A három pillér, az egyház, az anyanyelvű oktatás és a kulturális rendezvények terén is megpróbáltunk eleget tenni az elvárásoknak.

– Tavaly ez hogyan sikerült?

– Mindenképp fontos volt számunkra, hogy Arad költségvetését úgy állítsák össze, hogy abból ne maradjanak ki a mi prioritásaink se. Azokat az RDMSZ-en belül, illetve a magyar civilszervezetek és a történelmi egyházak képviselőivel megbeszélve, az ő igényeiket próbáltuk a megyeközpont költségvetésében megjeleníteni. Ez egy állandó egyeztetési folyamatnak a része volt. Elmondhatjuk, hogy a városháza vezetésében létrejött változások dacára mindezeket meg tudtuk valósítani.

– Nevesíteni lehet-e a jelzett támogatásokat?

– Hogyne. Olyan költségvetési keretet tudtunk biztosítani, amiből az olyan hagyományos programjainkat támogattuk, mint a farsangi bálok, gondolok itt az újaradi szervezet hagyományosan megtartott, vagy a gáji szervezet farsangi mega-báljára, de ide tartozik az Aradi Magyar Majális, az október 6. előtti Aradi Magyar Napoknak a támogatása, illetve tavaly ősszel az Omega Együttes aradi koncertje is. A felsorolt programokat mind Arad költségvetéséből tudtuk megszervezni. Ugyancsak innen sikerül rendszeresen megszervezni a húsvéti és karácsonyi jótékonysági ebédeket. A jelzett támogatásokat az önkormányzati jelenlétünk jóvoltából sikerült megszereznünk. Ugyaninnen sikerül támogatásokat szereznünk a hagyományos nótaestek megszervezéséhez, amelyekhez Élő hagyományok címmel tudtunk rendszeresen támogatást szerezni Arad költségvetéséből.

– A történelmi egyházainknak a támogatása hogyan működött?

– 2018-hoz viszonyítva többlet-támogatást is sikerült szereznünk, de rendszeresen ki szoktuk tárgyalni, hogy a számarányunk mértékében a történelmi egyházaink is megkapják a támogatást.

– Megnevezhetnénk, melyik egyházközségek kaptak támogatást?

– Természetesen, Aradon 8 római katolikus, 3 református, az evangélikus-lutheránus egyházközségnek, illetve a 2 magyar baptista gyülekezet közül tavaly a kisszentmiklósinak sikerült támogatást szereznünk. Utóbbi helyen új imaház épült, ezért a befejezéséhez jelentősebb segítségre volt szükség. Megjegyzem: amikor én a városházára kerültem, nem volt divat a magyar felekezeteknek a támogatása, mi viszont odafigyeltünk, sikerült elfogadtatnunk és a gyakorlatot rendszeressé tennünk. Hozzáfűzöm: Szabó Mihály tanácsos kollégámmal a mi képviseletünk 2 a 23-ból, ami azt jelenti: nem mi vezetjük a várost, ezért úgy kell egyezkednünk, hogy a mi kétfős együttműködésünkből a helybeli magyarság célkitűzései is megvalósuljanak.

– Az aradi magyar civilszervezetek közül tavaly melyek kaptak támogatást?

–      A Kölcsey Egyesület, a Pro Presens Alapítvány, a Cult Ar Egyesület, az AMISZ, a Csiky Gergely Iskolacsoport, a Pro Ki Dor Egyesület, a Pro Schola Egyesület és az Aradi Kamaraszínház. Utóbbi külön projektként szerepel a megyeközpont költségvetésében. Elmondhatjuk: vannak olyan civilszervezeteink, amelyek évek óta jelen vannak, egyrészt biztosítják a helybeli magyarság kulturális életét, ők a mi kulturális jelenlétünket képezik. Szükséges is, hogy a magyarság kultúrája jelen legyen a város életében, annak a gazdagításához évszázadok óta hozzájárulunk. Egyrészt a kulturális jelenlétünket be kell mutatnunk, ezért a jelenlegi alkotóművészeink munkájából rendszeresen tárlatokat szervez a Kölcsey Egyesület. Ezek nem csak a magyar közösség számára fontosak, de a többségnek is meg kell mutatnunk az alkotásainkat. E művelődési támogatások fontos alapot jelentenek a nemzeti létünk három pilléréből, az oktatás és az egyház mellett. Itt említeném meg, hogy a Csiky Gergely Főgimnázium régi épületének a javítási költségeit sikerült megdupláznunk, de terveinkben egy étkezde kialakítása is szerepel. A Csiky Gergely Főgimnázium étkezdéjének a megépítésére 200 ezer lejt szereztünk, míg a régi épület felújításának a költségeit 2 millió lejről 4,6 millió lejre emeltük. Tekintve, hogy a régi épület hamarosan 100 éves lesz, az idő vasfoga az állagát is alaposan kikezdte. Komoly gondok mutatkoznak az alagsorban, ahol biztosítani kell a szigetelést, de a födémeket is meg kell erősíteni. Mindezt hosszú procedúra előzte meg, hiszen felmérést kellett végezni egy szakvélemény összeállításához, majd szilárdsági tanulmányterv és kivitelezési terv következett. A felsoroltak közel egymillió euróba kerülnek. Ha a munkálatok elkezdődnek, azokat harmonizálni kell az ott folyó oktatással.

Kiadták a magyar bölcsőde építkezési engedélyét

– Kimozdult-e a holtpontról a Csiky Gergely Főgimnázium bentlakása mellett megvásárolt telken tervezett bölcsőde ügye?

– Az a nálunk érvényben lévő, bonyolult ügyintézés labirintusába került, mert az építkezési engedély kibocsátásához  a szomszédok jóváhagyásának a megszerzése szükséges, s az sokáig helyben topogott. Az egyik szomszéd ugyanis csak bizonyos feltételek között volt hajlandó a beleegyezését adni. Mivel a régi épület közveszélyessé vált, annak a lebontása, az építkezés előkészítése megtörtént, végül is bírósági úton sikerült megszerezni a jóváhagyást, majd kiadni az építkezési engedélyt. Igen zavaró, hogy némely „újkeletű palotákhoz” úgy lehet utólag építkezési engedélyt szerezni, hogy annak a hiánya miatt a tulajdonosra kirónak egy minimális bírságot, majd kiadják hozzá az építkezési engedélyt.

 Említsük meg: a jelzett bölcsőde Magyarország támogatásával fog megépülni.

– A megépítésére a Református Egyház kapta a megbízatást, de a program kivitelezését a Magyar Állam fogja biztosítani. Az új létesítmény megvalósulásakor biztosíthatóvá válik a gépjármű-bejárat a szomszédos bentlakás épületébe is, amit ugyancsak fel akarunk újítani. Mert néhány évvel ezelőtt voltak ott bizonyos felújítások, csakhogy az épület újra nedvesedik, beszivárog a víz. Tehát oda is felújítási terv szükséges. Ez is hosszú folyamat volt, mert a város csak akkor adhat pénzt a felújítására, ha átvette az adminisztrálását. A legutóbbi felújítást az Apáczai Alap támogatásával végezték, ezért az épületet betáblázták az Alap nevére. Azt hosszú, törvényes procedúrával törölni kellett, a felújítás elkezdéshez a városi tanács határozata szükséges, miszerint átveszi az adminisztrálását. Ez ahhoz szükséges, hogy a városi költségvetésből hivatalosan támogatást lehessen elkülöníteni a felújítására. Reményeink szerint idén elindíthatjuk a munkálatokat.

– A városfejlesztés terén történt-e haladás?

– A magyar közösséget érintő kérdések mellett fontos volt odafigyelnünk a városfejlesztési projektekre is, egyik általunk is támogatott kezdeményezés az új Maros-híd építése a Választó (Andrei Şaguna) utca végében, aminek a megvalósulása nagyban felszabadíthatná a belvárosi közlekedést, illetve parkolást. Ugyanakkor fontos lenne a zöldövezetek megőrzése, bővítése szempontjából is. Ugyancsak ebből a célból szorgalmaztuk az egykori Vörös Trikó gyár helyén autóparkoló építését is.

– A külkapcsolatok hogyan alakultak?

– Támogattuk a megyeközpont határon átnyúló kapcsolatainak az ápolását, továbbfejlesztését. Ezen a téren a 2019-ben szervezett Szupermaraton is nagy sikernek örvendett. Ugyancsak fontosnak tartjuk a magyarországi testvérvárosokkal való kapcsolattartást, sikeres programokat szerveztünk Gyulával, Péccsel, illetve Budapest XII. kerületével is.

 –  A magyar diákok utaztatása, ösztöndíjainak a biztosítása folyamatos-e?

– Természetesen erre is odafigyelünk, hogy a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai számára biztosítsuk a szükséges szociális ösztöndíjakat.

– Az új polgármesterrel ugyanúgy együtt lehet-e működni, mint a leköszönttel, aki EP képviselő lett?

– A jelenlegi polgármester alpolgármester kollégám volt, vagyis hároméves együttműködésre tekint vissza a kapcsolatunk. Călin Bibarţ polgármesterrel korrekt kapcsolatot tartunk. Mindkét fél számára fontos az együttműködés folytatása, mi azt szeretnénk, hogy az idei költségvetésbe is bekerüljenek a magyar közösség igényei is.

– Ne felejtsük el az évszázad aradi megvalósítását, a Kultúrpalota orgonáját!

– Valóban, ahhoz az alkalmat az Aradi Filharmónia koncerttermének a felújítása szolgáltatta. Hosszú folyamat volt, hiszen az orgona megépítéséhez szükség volt az épület színpadi részének a statikus megerősítésére is, hiszen az új tartóelemekre kellett megépíteni az orgonát. Annak nem csak a megépítése, de a pénzügyi vonatkozásai s bonyolultak voltak a kifizetési határidők betartása miatt. Végül is sikeresen be tudtuk fejezni év végéig. Ugyanakkor elkészült Szántay Lajosnak a szobra is, ami már a helyén áll, de a városi tanácsban úgy döntöttünk, hogy a felavatása a születésnapján, folyó év február 21-én legyen.

– Idén önkormányzati választások is lesznek. Gondolkodott-e azon, hogy újabb városi tanácsosi mandátumot, siker estén akár alpolgármesteri mandátumot is vállal-e?

– Ezt jelöltállítási folyamat fogja megelőzni, be kell tartani az RMDSZ Alapszabályzata által előírt procedúrát. A további munkát felvállalni nagy felelősség, de talán ugyanakkora felelősség nem vállalni is. 24 éves közigazgatási munka után ezt komolyan mérlegelni kell és egy bizonyos kor után talán fiatalítani is kellene… Ez egy olyan kérdés, amit meg kell beszélnünk a szervezetben. A következő hetek feladata lesz, hogy mindezt mérlegelve olyan döntést hozzunk, ami elsősorban az aradi magyar közösség érdekeinek a legjobban megfelel.

– Kívánom, hogy a legmegfelelőbb döntést hozzák, köszönöm szépen a beszélgetést.

– Én köszönöm a lehetőséget.

Nyugati Jelen,

Balta János cikke

Facebook

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.