Angyalkúton megmaradni magyarnak

Wild Rita Mónika, Angyalkút Község RMDSZ-es listavezetője az eltelt mandátum idején a helybeli magyar egyházak köré tömörülő közösség gondjait próbálta orvosolni községi támogatással. Ilyen téren kért és kapott segítséget a református templom cserepeinek a lecseréléséhez, de az igénylése nyomán, térkővel burkolták a templom előtti autóparkolót is.

Ha a közelgő önkormányzati választásokon újra községi tanácsosi mandátumot szerez, szeretné jobban összefogni az egymástól elhidegülő, lemorzsolódó, életunt magyarokat. A fiatalok bevonásával szeretné fellendíteni a közösségi életet, melynek során szeretné felkelteni az érdeklődést az anyanyelvű kultúra és oktatás iránt. Mivel közöttük nagyon sok a vegyes házasság, ahol a magyar nyelv háttérbe szorul, a tervezett összejöveteleken szeretné felébreszteni bennük a magyarságtudatot.

Tervéhez azonban nagy szükség lenne egy közösségi házra, ahol találkozhatnának. A községnek nincs kultúrháza, noha számára adott a hely, de nincs hozzá pénz.

Átmeneti megoldást jelenthetne a református templom alagsorában lévő közösségi terem, ami még nincs készen, nincs benne fűtés, és mivel mégis csak templomról van szó, ott szórakoztató programokat nem szervezhetnek.

Seres Annamária lelkésznőnek volt egy olyan próbálkozása, hogy magyar nyelvoktatásra összegyűjtötte a gyermekeket, akik szívesen eljöttek, csakhogy a lelkésznő most külföldön doktorál…

Erre nagy szükség lenne, hiszen a vegyes házasságokban élő gyermekek jó része már nem beszél magyarul, konfirmálni sem tudnak majd az anyanyelvükön. A szülőkkel szeretné megbeszélni, mennyire fontos a magyar nyelvet otthon használni, csakhogy sokan azzal hárítják el: Romániában élünk, azon a nyelven érvényesülünk. Különösen abban az estben, ha az édesanya román, mert az apa nem igazán foglalkozik a gyermek oktatásával. Azzal együtt, hogy a vegyes házasságban született gyermekeket is a református templomban keresztelik meg.

Az idősebb korosztályt hagyományőrző programok, nótaestek szervezésével próbálná összefogni. E programok viszont mindig a helyhiányon akadnak el.

Wild Rita szerint, ha nótaestet vagy bált szerveznének, akár 50-en is eljönnének, csak az olyan programokra az iskolában sem szívesen adnak termet…

A vírusjárvány előtt szabadtéri programokat szerveztek, sátrat húztak, bográcsos pörköltet főztek, jó hangulatban megvacsoráztak, beszélgettek, majd a program este közös bulival zárult. Ha elmúlik a járvány, ilyen programokat újra terveznek.

Angyalkúton hagyomány, hogy a falunapon minden nemzetiség külön sátrat, illetve a bográcsos pörkölthöz szükséges alapanyagot kap. Azt megfőzik, majd jó hangulatban közösen elfogyasztják, magyar és szlovák néptánccsoportokat is meghívnak, hogy minden nemzetiség jól érezze magát.

Az Angyalkúton élő 150-nél több református és római katolikus magyar között létrejött egy 10-12 főből álló szervezőcsapat, amelynek a tagjaira nem csupán a közösségi programok, hanem a magyar nyelvoktatás megszervezésében is számít.

A községi tanácsban azért fontos a magyar jelenlét, hogy ott ne nélkülük döntsenek, és ne felejtsék el, hogy Angyalkúton magyarok is élnek és a jövőben is élni akarnak!

Facebookby feather

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük