Faragó Péterrel, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnökével, parlamenti képviselővel a legutóbbi politikai eseményeket értékeljük.
– Melyek azok a politikai események, amelyek a legutóbbi időben leginkább foglalkoztatták a közvéleményt, illetve érintették a hazai magyarságot?
– Az Arad megyei RMDSZ szervezet tevékenysége két dologra összpontosult: egyik az Európai védelmet jogainknak! címmel indult kisebbségvédelmi kezdeményezés volt, aminek április 4-én járt le a határideje. Addig össze kellett gyűjteni az Európai Unió 9 tagállamában összesen, legkevesebb egymillió aláírást. Az Európai Bizottság által megszabott tagállamonkénti minimális kvóta, illetve az adott országok népességének az arányában elvárt aláírásgyűjtésnek az elmúlt hetekben volt a hajrája. Nagyon fontos, hogy a FUEN égisze alatt, EU szinten, az RMDSZ vezetésével sikerült az egymillió aláírást túllépnünk, ugyanis 1 215 000 aláírás gyűlt össze, amiből 300 000-nél több Erdélyben. Ehhez hasonló jellegű, illetve méretű aláírásgyűjtésre, az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak a biztosítása érdekében, még nem volt példa. Az Európai Unióban ugyanis 50 millió nyelvi, etnikai, illetve vallási szempontból őshonos kisebbség él, ezért az ő, illetve a mi érdekünk is volt az aláírásgyűjtés sikeres végrehajtása. Ez által az Európai Bizottság kénytelen lesz foglalkozni az évtizedek óta elodázott, szőnyeg alá sepert elemi fontosságú törvény megalkotásával, ami az őshonos nemzeti, nyelvi, illetve vallási kisebbségek jogainak a szavatolását köteles biztosítani. Jól tudjuk, hogy Romániának 2007-ben történt EU-csatlakozásakor az volt a célunk, hogy amit itthon nem sikerült elérni, a kisebbségek jövőjét szavatoló törvény megalkotását, az Uniónak kell véghezvinnie. A komoly előrelépéshez több mint 10 évnek kellett eltelnie, ezért az egymillió aláírás összegyűjtését komoly sikerként könyveljük el. Természetesen ez nem jelenti, hogy holnapután gyökeresen megváltozik a világ. Elkezdődik az aláírásoknak a hitelesítése, tárgyalás az Európai Bizottsággal, amely kénytelen lesz az ügyben lépni egy méltányos EU-szabályozás megszületése irányába. Jó érzés volt látni, ahogy az Európában élő kisebbségek együtt tudtak működni a közérdekű ügyben, azok is pozitívan álltak hozzá, akik a hazájukban magas fokú autonómiával rendelkeznek. Ők is belátták, hogy az egységes európai szabályozás mindenkinek az érdeke. Éppen ezért az aláírásban részt vettek a belgiumi németek is, akik az egészhez a székházat is biztosították, noha Belgiumon belül teljes autonómiával, saját kormányzattal rendelkeznek. Ezzel együtt, vezérei voltak az elmúlt hónapok aláírásgyűjtésének.
– Gondolom, ebben nagy érdeme van a Vincze Lóránd elnökletével működő FUEN-nek is…
– Természetesen, és ki kell emelni: a FUEN évtizedek óta működik, de valóban markánssá, elkötelezetté és határozottá csak azóta vált, amióta az elnöki tisztséget egy erdélyi magyar, Vincze Lóránd nyerte el. Az ő vezetésével és az RMDSZ, illetve az anyaország támogatásával tudtuk e hatalmas feladatot végrehajtani. A komoly szervezést igénylő nagy munkához való hozzájárulását – akár annyival is, hogy aláírta a kezdeményezést – ezúttal is szeretném mindenkinek megköszönni.
– Mi a véleménye: 10 évvel ezelőtt, Románia EU csatlakozásakor Magyarország akkori kormánya részéről nem nyilvánult-e meg bizonyos érdektelenség az itt élő kisebbségek jogainak a szavatolása tekintetében?
– Valóban sokan éreztük és manapság is egyre többen érezzük: Magyarország kezében voltak bizonyos aduászok Romániának a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz történt csatlakozásakor. Akkor a Magyar Kormány kezében lettek volna olyan befolyásolási eszközök, amelyeket sokkal jobban ki kellett volna használnia. Úgy érezzük, hogy a 2002–2010 között Magyarországot kormányzó erők nem tekintették prioritásnak a Romániában élő magyar kisebbség jogainak a törvények által történő szavatolását. Nem akarom azt mondani, hogy magunkra hagytak, de különösebben nem is segítettek. Eltérően a jelenlegi Magyar Kormánytól, amelyik a Szerbiával, de a Horvátországgal való viszonyában is elsőszámú prioritásként kezeli az ott élő magyar kisebbség érdekeit. Éppen ezért folytonos egyeztetés folyik az anyaországi kormány és a két országban tevékenykedő magyar érdekvédelmi szervezetek között, és az ő véleményük alapján is dönt a két országhoz fűződő viszonyok, a támogatások tekintetében. A jelenlegi hozzáállás a 2000-es évek derekán teljesen hiányzott.
– Váltsunk témát: az elmúlt időszaknak milyen fontos eseménye volt még?
– Odafigyeltünk, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező romániai magyarok élhessenek szavazati jogukkal az anyaországban lezajlott országgyűlési választásokon. Az elmúlt hónapokban a kollégáink nagyon sokat dolgoztak a kettős állampolgároknak a szavazáshoz szükséges regisztráción. Arad megyében kollégáink folyamatosan járták a magyarok által lakott településeket, a választást közvetlen megelőző napokban viszont már a válaszlevelek helyes kitöltésében, illetve szavazataiknak a célba juttatásában segédkeztek. Ezzel kapcsolatban az elmúlt hónapokban igen sok vita adódott, főleg az anyaországi ellenzék részéről nem értették: a külhoni magyarok miért szavazhatnak a náluk zajló országgyűlési választásokon? Hihetetlen, hogy a XXI. században még kerülnek olyan, főként balliberális politikusok, akik vitatni merik a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogát. Felháborító, hogy e jog kampánytémává lett. Meg vagyok győződve, hogy valakik csakis önző politikai érdekből tehetnek ilyet, hiszen a külhoni magyarok ezer szállal kötődnek az anyaországhoz, annak az alakításából ezer szállal veszik ki a részüket. Mérhetetlenül fájó, demagóg hozzáállás e jogot elvitatni tőlünk. Szerencsére, az anyaországi kormány és a többség nem így gondolkozik. Ez megmutatkozott a vasárnapi országgyűlési választásokon is, amikor az Orbán Viktor miniszterelnök által fémjelzett FIDESZ–KDNP-koalíció ragyogó győzelmet aratott. Elégedettséggel vegyes büszkeséggel teszem hozzá: a külhoni magyarság, a mi hatékony hozzájárulásunkkal is, amit Orbán Viktor miniszterelnök első nyilatkozatában meg is köszönt nekünk. A győzelmükhöz az Arad megyei magyarok nevében is gratulálok, a magyarságért további sikeres és áldásos munkát kívánok!
– Úgy legyen, köszönöm szépen az értékelőt!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János cikke
by 